Hunyadi János a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére és politikusa volt, aki életének jelentős részét az Oszmán Birodalom elleni küzdelemnek szentelte. Tevékenysége nemcsak Magyarország, hanem egész Európa szempontjából meghatározó jelentőségű volt, hiszen sikeresen állította meg a török terjeszkedést több évtizeden keresztül.
Hunyadi János felemelkedése és kezdeti sikerek
Hunyadi János köznemesi családból származott, de katonai tehetsége révén gyorsan emelkedett a ranglétrán. I. Ulászló király uralkodása alatt erdélyi vajda és temesi ispán lett, amely pozíciók kulcsfontosságúak voltak a török elleni védekezésben. 1441-1442-ben több jelentős győzelmet aratott a betörő török csapatok felett. Az 1442-es erdélyi hadjárat során Mezid bég seregét semmisítette meg, majd ugyanebben az évben a Vaskapunál mért döntő vereséget a török hadakra.
Ezek a győzelmek megalapozták Hunyadi hírnevét, és bebizonyították, hogy a török sereg nem legyőzhetetlen. A sikerek hatására egész Európában „törökverő” néven kezdték emlegetni, és a keresztény világ új reménységeként tekintettek rá.
A hosszú hadjárat (1443-1444)
1443-44 telén Hunyadi János és I. Ulászló király nagyszabású hadjáratot indított a Balkánra. Ez volt az úgynevezett „hosszú hadjárat”, amely során a magyar sereg mélyen behatolt az oszmán területekre. A hadjárat során több jelentős győzelmet arattak:
- Niš városának elfoglalása
- A Balkán-hegység hágóinak megszerzése
- Szófia elfoglalása
- Több török sereg megsemmisítése
A hosszú hadjárat eredményeként 1444-ben megkötötték a szegedi békét, amelyben a szultán jelentős területi engedményeket tett, és vállalta, hogy kivonul Szerbiából. Ez volt Hunyadi egyik legnagyobb diplomáciai sikere.
A várnai csata (1444)
A szegedi béke azonban nem bizonyult tartósnak. A pápai legátus, Cesarini bíboros ösztönzésére és a kedvező nemzetközi helyzet miatt I. Ulászló megszegte a békét, és újabb hadjáratot indított. Ez végzetes hibának bizonyult. 1444. november 10-én Várnánál a török sereg súlyos vereséget mért a keresztény hadakra. A csatában maga I. Ulászló király is életét vesztette, Hunyadi pedig csak nehezen tudott elmenekülni.
A rigómezei csata (1448)
A várnai vereség után Hunyadi nem adta fel a török elleni harcot. 1448-ban újabb hadjáratot vezetett, ezúttal Rigómezőre. A három napos csata azonban ismét török győzelemmel végződött, bár a magyar sereg jelentős veszteségeket okozott az ellenségnek. Hunyadi ismét megmenekült, de két hónapig Brankovics György szerb despota fogságában volt.
Nándorfehérvár diadala (1456)
Hunyadi János legnagyobb győzelme a nándorfehérvári diadal volt. 1456-ban II. Mehmed szultán hatalmas sereggel vette ostrom alá Nándorfehérvár (ma Belgrád) várát. Hunyadi János Kapisztrán János ferences szerzetes segítségével keresztes sereget gyűjtött, és július 21-22-én döntő győzelmet aratott a török had felett. A győzelem olyan jelentős volt, hogy a pápa ennek emlékére rendelte el a déli harangszót.
Sajnos a győzelem után nem sokkal, 1456. augusztus 11-én Hunyadi János a táborban kitört járvány áldozata lett. Halála után a déli végvárrendszer, amelyet ő épített ki és védelmezett olyan sikeresen, fokozatosan meggyengült.
Hunyadi János harcainak jelentősége
Hunyadi János törökellenes küzdelmei több szempontból is kiemelkedő jelentőségűek voltak:
- Évtizedekre feltartóztatta az oszmán terjeszkedést Európában
- Bebizonyította, hogy a török sereg legyőzhető
- Kiépítette a déli végvárrendszert
- Új hadvizsélési módszereket vezetett be (pl. zsoldossereg alkalmazása)
- Európa-szerte példaképpé vált mint a kereszténység védelmezője
Hunyadi János törökellenes harcai nemcsak katonai szempontból voltak jelentősek, hanem a magyar történelem egyik legdicsőségesebb korszakát jelentették. Tevékenysége megalapozta fia, Mátyás későbbi uralkodását is, aki apja örökségére építve emelte Magyarországot európai nagyhatalommá.