Az első világháború kitörése alapvetően megváltoztatta Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia történelmét. A háború kezdetén, 1914. június 28-án a szarajevói merénylet szolgáltatta az apropót, amikor Gavrilo Princip szerb nacionalista meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. Ez az esemény indította el azt a diplomáciai láncreakciót, amely végül a világháború kitöréséhez vezetett.
A háború kezdete és a magyar részvétel
Magyarország, mint az Osztrák-Magyar Monarchia része, automatikusan belépett a háborúba. A magyar közvélemény kezdetben lelkesen támogatta a háborút, amit jól mutat a „Megállj, megállj kutya Szerbia” kezdetű dal népszerűsége és a tömeges önkéntes jelentkezések a hadseregbe. A magyar katonák a Monarchia közös hadseregében, a honvédségben és a népfelkelésben teljesítettek szolgálatot.
A magyar haderő főbb bevetési területei voltak:
- Keleti front (Oroszország ellen)
- Déli front (Szerbia ellen)
- Olasz front (1915-től)
- Román front (1916-tól)
A hátország helyzete
A háború előrehaladtával a kezdeti lelkesedést felváltotta a kiábrándultság. A hátország helyzete folyamatosan romlott, amit az alábbi tényezők jellemeztek:
- Élelmiszerhiány és jegyrendszer bevezetése
- Hadigazdaságra való átállás
- Növekvő infláció
- Munkaerőhiány (nők munkába állása)
- Hadikölcsönök kibocsátása
A magyar mezőgazdaság és ipar teljes mértékben a háborús erőfeszítéseket szolgálta. A gyárak hadiüzemekké alakultak, a mezőgazdasági termelés pedig drasztikusan visszaesett a munkaerőhiány miatt. A városokban bevezették a jegyrendszert, megjelent a „hadikenyér” és más pótanyagok.
Katonai veszteségek és társadalmi hatások
A magyar katonai veszteségek rendkívül súlyosak voltak:
- Körülbelül 3,8 millió magyar katona vonult be
- 660.000 halott
- 743.000 sebesült
- 734.000 hadifogoly
A háború társadalmi hatásai mélyrehatóak voltak. A nők munkába állása megváltoztatta a hagyományos társadalmi szerepeket. A hadifogságból hazatérő katonák gyakran radikalizálódtak, ami hozzájárult az 1918-as összeomláshoz. A háborús veszteségek és nélkülözések aláásták a Monarchia és a dinasztia tekintélyét.
A háború vége és következményei
1918 őszére a Monarchia helyzete tarthatatlanná vált. Az őszirózsás forradalom (1918. október 31.) után Magyarország kivált a Monarchiából. A Károlyi-kormány november 3-án Padovában fegyverszünetet kötött az antanttal, de ez nem akadályozta meg az ország jelentős részének megszállását.
A háború legfontosabb következményei Magyarország számára:
- A történelmi Magyarország felbomlása
- Trianoni békeszerződés előkészítése
- Súlyos gazdasági és társadalmi válság
- Politikai radikalizálódás
- A Monarchia és a történelmi magyar állam megszűnése
Az első világháború alapvetően megváltoztatta Magyarország helyzetét. A vereség nem csak területi veszteségekkel járt, hanem egy több évszázados politikai konstrukció, az Osztrák-Magyar Monarchia végét is jelentette. A háború tapasztalatai és következményei meghatározták a két világháború közötti magyar politikai gondolkodást és a revíziós törekvéseket.
Gazdasági következmények
A háború végére a magyar gazdaság romokban hevert. A hadikölcsönök és az infláció tönkretette a középosztály megtakarításait. A mezőgazdasági termelés az 1913-as szint felére esett vissza. Az ipar csak a haditermelésre koncentrált, a civil fogyasztási cikkek gyártása minimálisra csökkent. A közellátási problémák és az infláció társadalmi feszültségeket generáltak, amelyek hozzájárultak az 1918-19-es forradalmi eseményekhez.
A háború tanulságai között kiemelendő, hogy Magyarország először szembesült a totális háború következményeivel, ahol nem csak a hadsereg, hanem a teljes társadalom és gazdaság a háborús erőfeszítések szolgálatában állt. Ez a tapasztalat alapvetően befolyásolta a későbbi magyar hadsereg- és gazdaságfejlesztési koncepciókat.