A Gömbös-kormány időszaka a magyar történelem egyik meghatározó periódusa volt, amely jelentős változásokat hozott mind belpolitikai, mind külpolitikai téren. Gömbös Gyula miniszterelnöki kinevezése 1932. október 1-jén történt, Horthy Miklós kormányzó döntése alapján. A kormányzás kezdetén Magyarország még mindig a nagy gazdasági világválság hatásait nyögte, ami alapvetően meghatározta a kormány mozgásterét és politikai döntéseit.
Belpolitikai intézkedések és a Nemzeti Munkaterv
Gömbös kormányzásának egyik legfontosabb jellemzője a „Nemzeti Munkaterv” volt, amely 95 pontban foglalta össze a kormány célkitűzéseit. Ez a program számos újító elemet tartalmazott, többek között:
- A közigazgatás reformja és modernizálása
- Titkos választójog bevezetésének ígérete
- Szociális intézkedések és munkásvédelem
- Földreform ígérete
- Az állami szerepvállalás növelése a gazdaságban
- Nemzeti öncélúság megvalósítása
A kormányzás kezdetén Gömbös jelentős támogatottságot élvezett, különösen a középosztály körében. Politikájában ötvözte a konzervatív és a modern elemeket, ugyanakkor egyre inkább az olasz fasizmus és a német nemzetiszocializmus felé orientálódott. A kormányzati struktúrában igyekezett személyi változtatásokat végrehajtani, hogy saját embereit helyezze pozícióba.
Gazdaságpolitika és válságkezelés
A gazdasági világválság kezelése során Gömbös kormánya több jelentős intézkedést hozott. A mezőgazdasági termékek árának stabilizálása érdekében bevezették a bolettarendszert, amely egyfajta ártámogatást jelentett a gazdáknak. Az iparfejlesztés terén is jelentős lépések történtek, különösen a hadiipar fejlesztése került előtérbe. A kormány aktívan támogatta az exportot, és igyekezett új piacokat találni a magyar termékek számára.
A válságkezelés során különös figyelmet fordítottak a következőkre:
- Állami beruházások növelése
- Mezőgazdasági hitelrendszer átalakítása
- Ipari termelés állami támogatása
- Munkahelyteremtő programok indítása
Külpolitikai orientáció
Gömbös külpolitikájában egyértelműen a tengelyhatalmak felé orientálódott. Ő volt az első európai kormányfő, aki hivatalos látogatást tett Hitlernél 1933-ban. A külpolitikai irányvonal főbb jellemzői:
- Olaszország és Németország felé való közeledés
- Revíziós politika erősítése
- Kisantant-ellenes politika folytatása
- Katonai fejlesztések előtérbe helyezése
A kormány időszakában jelentősen javultak a magyar-német gazdasági kapcsolatok, ami később meghatározó jelentőségűvé vált Magyarország számára. Gömbös ugyanakkor igyekezett egyensúlyozni, és nem kötelezte el magát teljesen Németország mellett, fenntartva a jó kapcsolatot Olaszországgal is.
A Gömbös-kormány öröksége
Gömbös Gyula 1936-os halálával véget ért kormányzásának időszaka, azonban politikájának hatásai még sokáig érezhetőek voltak. Legfontosabb örökségei közé tartozik:
- Az állami szerepvállalás növekedése a gazdaságban
- A német orientáció megerősödése
- A politikai rendszer részleges átalakítása
- A hadsereg fejlesztésének megkezdése
Összességében a Gömbös-kormány időszaka ellentmondásos periódusa volt a magyar történelemnek. Bár számos modernizációs törekvés jellemzte, ugyanakkor az autoriter tendenciák erősödése is megfigyelhető volt. A külpolitikai orientáció változása pedig hosszú távon meghatározta Magyarország második világháborús szerepvállalását is.
A korszak értékelésénél fontos figyelembe venni, hogy Gömbös politikája jelentős hatással volt a későbbi magyar politikai fejlődésre, különösen a jobboldali radikalizmus megerősödésére. Ugyanakkor gazdasági intézkedései hozzájárultak a válságból való kilábaláshoz, és számos olyan modernizációs törekvést indított el, amelyek később is folytatódtak.