A rendszerváltás Magyarország történelmének egyik legjelentősebb békés átalakulási folyamata volt, amely során az egypártrendszerű szocialista államberendezkedésből többpártrendszerű demokratikus jogállam jött létre. Ez a folyamat nem egyik napról a másikra történt, hanem több éven át tartó, fokozatos átmenet eredményeként valósult meg.
Előzmények és gazdasági háttér
Az 1980-as évek végére a magyar gazdaság súlyos válságba került. Az ország külső adóssága meghaladta a 20 milliárd dollárt, az infláció egyre növekedett, és a életszínvonal folyamatosan csökkent. A Kádár-rendszer reformjai ellenére nyilvánvalóvá vált, hogy a szocialista gazdasági modell nem tartható fenn tovább. A nemzetközi környezet változása, különösen Gorbacsov peresztrojka politikája, valamint a szovjet birodalom gyengülése lehetőséget teremtett a változásra.
1988-ban már látszottak a változás jelei: megalakult a Fidesz, az MDF és az SZDSZ, mint ellenzéki szervezetek. Kádár János leváltása az MSZMP éléről szintén jelzésértékű volt. Az új pártvezetés, élén Grósz Károllyal, majd később Németh Miklóssal, már nyitottabb volt a reformokra.
A rendszerváltás főbb állomásai
- 1988. május: Az MSZMP országos értekezlete – Kádár János leváltása
- 1989. január: Az Országgyűlés elfogadja az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényt
- 1989. február: Az MSZMP elfogadja a többpártrendszer bevezetését
- 1989. március 22.: Megalakul az Ellenzéki Kerekasztal
- 1989. június 16.: Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése
- 1989. június-szeptember: Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások
- 1989. október 23.: A Magyar Köztársaság kikiáltása
- 1990. március-április: Az első szabad választások
A Nemzeti Kerekasztal jelentősége
A Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások különösen fontos szerepet játszottak a békés átmenetben. A tárgyalásokon az MSZMP, az ellenzéki pártok és különböző társadalmi szervezetek képviselői vettek részt. A megbeszélések eredményeként megszülettek azok az alapvető törvények és megállapodások, amelyek lehetővé tették a demokratikus átmenetet. Többek között megállapodtak az alkotmány módosításáról, a köztársasági elnöki intézmény létrehozásáról, és a szabad választások feltételeiről.
Az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság már egy új korszak kezdetét jelentette. Az alkotmánymódosítás rögzítette a többpártrendszert, a parlamentáris demokráciát, a jogállamiságot és a piacgazdaságra való áttérést. A köztársasági elnöki tisztséget ideiglenesen Szűrös Mátyás töltötte be.
Az első szabad választások és következményei
Az 1990-es első szabad választásokon a Magyar Demokrata Fórum győzött, és Antall József vezetésével alakult meg az új kormány. A választások eredménye véglegesen lezárta a pártállami időszakot, és megkezdődött a demokratikus intézményrendszer kiépítése. A kormány előtt álló legfontosabb feladatok közé tartozott a piacgazdaságra való áttérés megvalósítása, a privatizáció lebonyolítása, és a nemzetközi kapcsolatok újrarendezése.
A rendszerváltás folyamata ugyanakkor számos társadalmi feszültséggel is járt. A gazdasági átalakulás során sok munkahely megszűnt, nőtt a munkanélküliség és a társadalmi egyenlőtlenség. A privatizáció során kialakult új tulajdonosi réteg mellett jelentős társadalmi csoportok vesztettek korábbi pozíciójukból.
Nemzetközi vonatkozások
A magyar rendszerváltás nemzetközi szempontból is jelentős volt, hiszen példaként szolgált a többi közép-kelet-európai ország számára. Magyarország úttörő szerepet játszott a vasfüggöny lebontásában (1989. május), a keletnémet menekültek átengedésében, és a Varsói Szerződés felszámolásában. Az ország külpolitikai orientációja alapvetően megváltozott: a szovjet befolyási övezetből a nyugati demokráciák felé fordult.
A rendszerváltás folyamata 1990-re alapvetően lezárult, bár a társadalmi-gazdasági átalakulás még évekig tartott. A demokratikus intézményrendszer kiépülése, a piacgazdaság megteremtése és a nyugati integráció (NATO, EU) hosszabb folyamat eredménye volt, amely végül a 2000-es évek elejére teljesedett ki.