Az újkori polgárság kialakulása és fejlődése a 16-19. század között zajlott le Európában, különösen meghatározó módon Nyugat-Európában. Ez a társadalmi réteg alapvetően megváltoztatta a korábbi feudális társadalom szerkezetét és új értékrendet hozott létre, amely máig meghatározza a modern társadalmak működését.
A polgárság kialakulásának történelmi háttere
A polgárság felemelkedése szorosan összefügg a nagy földrajzi felfedezésekkel és a gyarmatosítással, amely jelentős tőkefelhalmozást tett lehetővé. A középkori városok kereskedő és kézműves rétegéből kinövő új típusú polgárság már nem csupán a helyi kereskedelemben volt érdekelt, hanem nemzetközi kapcsolatrendszert épített ki. A manufaktúrák megjelenésével és a bankrendszer kialakulásával pedig egy teljesen új gazdasági rendszer, a kapitalizmus alapjait fektették le.
A polgárság gazdasági megerősödése együtt járt politikai befolyásának növekedésével. Különösen Angliában és Hollandiában már a 17. században jelentős politikai jogokkal rendelkeztek, míg Franciaországban a nagy francia forradalom hozta meg számukra a teljes politikai emancipációt. A polgári átalakulás aztán a 19. században egész Európában végbement, bár eltérő ütemben és módon.
A polgárság főbb jellemzői
- Gazdasági jellemzők:
- Vállalkozói szemlélet és kockázatvállalási készség
- Tőkefelhalmozás és befektetési hajlandóság
- Racionalitás a gazdasági döntésekben
- Profit-orientált gondolkodásmód
- Társadalmi jellemzők:
- Műveltség és szakértelem nagyra értékelése
- Családcentrikus életmód
- Takarékos, mértékletes életvitel
- Társadalmi presztízs anyagi alapú megítélése
- Kulturális jellemzők:
- Világi műveltség előtérbe helyezése
- Gyakorlatias oktatás támogatása
- Művészetek pártolása
- Új kulturális intézmények létrehozása (színházak, múzeumok)
A polgári értékrend
A polgárság egy sajátos értékrendet alakított ki, amely alapvetően különbözött a nemesség feudális értékrendjétől. A munka megbecsülése, a szorgalom, a takarékosság és a racionalitás voltak ennek az értékrendnek a központi elemei. Max Weber híres művében, „A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme” című munkájában részletesen elemzi, hogyan kapcsolódott össze ez az értékrend különösen a protestáns vallási etikával.
A polgári családokban nagy hangsúlyt fektettek a gyermekek nevelésére és oktatására. A gyakorlatias tudás, a nyelvismeret és a gazdasági ismeretek átadása kulcsfontosságú volt. A lányok nevelésében is egyre nagyobb szerepet kapott az oktatás, bár még sokáig megmaradtak a nemek közötti különbségek.
A polgári életmód
A polgári otthonok berendezése, a családi élet megszervezése mind tükrözte ezt az új értékrendet. A lakások praktikus, de igényes berendezése, a családi étkezések rituáléja, a szabadidő hasznos eltöltése (olvasás, zenélés, társasági élet) mind részei voltak ennek az életformának. A polgári szalonok a kulturális és társadalmi élet fontos színtereivé váltak.
A polgárság öltözködésében is megmutatkozott a praktikusság és a mértéktartás. Bár anyagilag megengedhették volna maguknak a nemességhez hasonló pompát, általában visszafogottabb, de minőségi ruházatot választottak. Ez is jól mutatja értékrendjük különbözőségét a nemességétől.
A polgárság politikai szerepvállalása
A 19. századra a polgárság már nem csak gazdasági, hanem jelentős politikai erővé is vált. A liberalizmus eszmerendszere nagyban tükrözte a polgári értékrendet: a tulajdon szentsége, a vállalkozás szabadsága, a törvény előtti egyenlőség mind olyan elvek voltak, amelyek a polgárság érdekeit szolgálták. A parlamentáris rendszerek kialakulása, a modern államigazgatás megszervezése szintén a polgárság politikai térnyerését mutatja.
Összességében elmondható, hogy az újkori polgárság nem csupán egy társadalmi réteg volt, hanem egy olyan életforma és értékrend hordozója, amely alapvetően meghatározta a modern társadalmak fejlődését. A polgári értékek – mint a racionalitás, a teljesítményközpontúság, az egyéni felelősségvállalás – ma is fontos részei a modern társadalmak működésének.