A nagy földrajzi felfedezések korszaka a 15. század közepétől a 16. század végéig tartó időszak, amely alapvetően megváltoztatta az európai ember világképét, és jelentős gazdasági, társadalmi változásokat eredményezett. Ez az időszak szorosan összekapcsolódik a reneszánsz és a humanizmus eszméivel, valamint a tudományos fejlődéssel.
A felfedezések előzményei és okai
A 15. századra több tényező együttes hatása vezetett a nagy földrajzi felfedezések megindulásához. Az európai társadalmak növekvő nemesfém-igénye, különösen az arany iránti kereslet jelentős motivációt jelentett. A Levantei kereskedelmi útvonalak az Oszmán Birodalom terjeszkedése miatt egyre bizonytalanabbá váltak, ami új kereskedelmi utak keresésére ösztönözte az európai hatalmakat. A technikai fejlődés, különösen a hajózási technológiában (karavella megjelenése, iránytű és asztrolábium használata, pontosabb térképészet) lehetővé tette a hosszabb tengeri utazásokat.
A portugál Henrik herceg (Tengerész Henrik) jelentős szerepet játszott a felfedezések előkészítésében. Sagres-ben tengerészeti iskolát alapított, ahol a kor legkiválóbb szakemberei dolgoztak. A portugálok módszeresen haladtak Afrika partjai mentén délre, keresve az Indiába vezető tengeri utat.
Jelentősebb felfedezőutak és következményeik
A korszak meghatározó felfedezőútjai közül kiemelkedik Bartolomeu Dias útja (1488), aki elsőként kerülte meg Afrika déli csúcsát, a Jóreménység fokát. Vasco da Gama 1498-ban már el is jutott Indiába, megnyitva ezzel a közvetlen tengeri kereskedelmi útvonalat. Kolumbusz Kristóf 1492-es útja, amellyel – bár ő még nem tudta – egy új kontinenst fedezett fel, forradalmi változásokat indított el. Magellán expedíciója (1519-1522) pedig bebizonyította a Föld gömb alakját az első földkörüli út során.
A felfedezések gazdasági és társadalmi következményei:
- A világkereskedelem átalakulása: a mediterrán térség helyett az atlanti kikötők váltak meghatározóvá
- Az árforradalom kialakulása: az amerikai nemesfémek beáramlása jelentős inflációt okozott
- Új mezőgazdasági növények megjelenése Európában (kukorica, burgonya, paradicsom, dohány)
- A gyarmatosítás megindulása és a gyarmati rendszer kialakulása
- Az őslakos népesség drasztikus csökkenése (járványok, kényszermunka miatt)
- A rabszolga-kereskedelem fellendülése (háromszög-kereskedelem)
A felfedezések jelentősen átformálták az európai gondolkodást is. A reneszánsz világkép kiteljesedését segítették, hiszen bebizonyosodott, hogy a középkori világkép számos eleme téves volt. A természettudományos gondolkodás fejlődését is elősegítették az új ismeretek, megfigyelések. Az európai civilizáció globális terjeszkedése ekkor indult meg igazán.
A gyarmatosítás első szakasza
A felfedezéseket szorosan követte a gyarmatosítás folyamata. Először a portugálok és a spanyolok (az ún. ibériai hatalmak) alakították ki gyarmatbirodalmukat. A Tordesillasi szerződésben (1494) felosztották egymás között az újonnan felfedezett területeket. A spanyolok főként az amerikai kontinensen terjeszkedtek, míg a portugálok Afrika partvidékén és Ázsiában hoztak létre kereskedelmi támaszpontokat.
A gyarmatosítás során különböző modellek alakultak ki. A spanyolok az encomienda-rendszeren alapuló, az őslakosok munkaerejét kizsákmányoló rendszert vezettek be, míg a portugálok inkább kereskedelmi telepek (faktóriák) létrehozására törekedtek. A gyarmati rendszer kiépülése során létrejöttek az első globális kereskedelmi hálózatok.
A korszak jelentősége az érettségi szempontjából:
- A középkor és újkor közötti átmenet egyik legfontosabb eseménysorozata
- A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdete
- A globalizáció első szakaszának tekinthető
- Jelentős hatással volt a tudományos gondolkodás fejlődésére
- A modern gyarmatbirodalmak kialakulásának kezdete
A nagy földrajzi felfedezések időszaka tehát nem csupán új területek megismerését jelentette, hanem egy olyan komplex folyamatot, amely alapjaiban változtatta meg az emberiség történetét. A korszak hatásai a mai napig érezhetők a világgazdaság szerkezetében, a nemzetközi kapcsolatokban és a különböző kultúrák közötti viszonyrendszerekben.