Az első világháború kirobbanásához vezető folyamatok rendkívül összetettek, és több évtizedre nyúlnak vissza. A 19. század végén és a 20. század elején Európában olyan feszültségek halmozódtak fel, amelyek végül egy globális konfliktusba torkolltak. A háború közvetlen kiváltó oka Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös meggyilkolása volt Szarajevóban 1914. június 28-án, de a mélyebb okok ennél jóval szerteágazóbbak.
Nagyhatalmi ellentétek és szövetségi rendszerek
A 19. század második felében Európában két nagy szövetségi rendszer alakult ki. Az első a Hármas Szövetség volt, amely 1882-ben jött létre Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország részvételével. Ezzel szemben állt az Antant, amely fokozatosan épült ki: először 1904-ben az angol-francia antant (entente cordiale), majd 1907-ben csatlakozott hozzájuk Oroszország is, létrehozva a Hármas Antantot.
A nagyhatalmi ellentétek több területen is megmutatkoztak:
- Német-francia ellentét: Az 1871-es francia-porosz háború után Elzász-Lotaringia német kézre került, amit Franciaország soha nem tudott elfogadni
- Német-angol rivalizálás: Németország flottafejlesztési programja veszélyeztette a brit tengeri hegemóniát
- Osztrák-orosz ellentét: A két nagyhatalom a Balkánon próbálta növelni befolyását
- Német-orosz ellentét: Németország gazdasági és katonai fölénye aggasztotta Oroszországot
Imperializmus és gyarmatosítás
A 19. század végén felerősödött a gyarmatosítási verseny. A „versenyfutás Afrikáért” különösen kiélezte a nagyhatalmi ellentéteket. Németország, amely későn kapcsolódott be a gyarmatosításba, különösen agresszívan próbálta növelni befolyási övezetét. A gyarmati konfliktusok közül kiemelkedik az 1905-ös és 1911-es marokkói válság, amikor Németország megpróbálta megakadályozni Franciaország észak-afrikai terjeszkedését.
A gazdasági versengés is jelentős szerepet játszott. A német ipar gyors fejlődése veszélyeztette Nagy-Britannia gazdasági vezető szerepét. A protekcionista gazdaságpolitika, a piacokért folytatott verseny tovább mélyítette az ellentéteket.
Nacionalizmus és militarizmus
A korszakot áthatotta a szélsőséges nacionalizmus. A nemzeti felsőbbrendűség eszméje, a társadalmi darwinizmus politikai alkalmazása, a háborús propaganda mind hozzájárult a feszültségek növekedéséhez. A militarizmus, a fegyverkezési verseny különösen veszélyes méreteket öltött. A hadseregfejlesztés, az általános hadkötelezettség bevezetése, az új fegyverek (géppuska, modern tüzérség) kifejlesztése mind a háborús készülődés jelei voltak.
Balkáni konfliktusok
A Balkán az első világháború előtti időszakban „Európa puskaporos hordója” volt. Az Oszmán Birodalom fokozatos visszaszorulása hatalmi vákuumot teremtett a térségben. A balkáni népek függetlenségi törekvései, a nagyhatalmak befolyásszerzési kísérletei állandó feszültségforrást jelentettek. A két balkáni háború (1912-1913) tovább destabilizálta a térséget.
Különösen fontos szerepet játszott a szerb nacionalizmus és a nagyszerb törekvések. Szerbia Oroszország támogatásával próbálta növelni befolyását, ami szembeállította az Osztrák-Magyar Monarchiával. A délszláv népek egyesítésének eszméje veszélyeztette a Monarchia területi integritását.
A szarajevói merénylet és következményei
Ferenc Ferdinánd meggyilkolása egy szerb nacionalista, Gavrilo Princip által csak az utolsó csepp volt a pohárban. A Monarchia ultimátumot intézett Szerbiához, amelynek egyes pontjait a szerb kormány nem fogadta el. Ez vezetett a hadüzenethez, majd a szövetségi rendszerek működésbe lépéséhez és a világháború kirobbanásához.
A háború kitörésében szerepet játszott az is, hogy a nagyhatalmak vezetői nem mérték fel reálisan egy modern háború pusztító hatását. Sokan rövid, győztes háborúban reménykedtek, ami végül négy évig tartó, korábban soha nem látott méretű pusztítássá vált.
Összegzés
Az első világháború kitörése tehát nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem számos tényező együttes hatására. A nagyhatalmi ellentétek, a gyarmatosítási verseny, a nacionalizmus, a militarizmus, a balkáni konfliktusok mind hozzájárultak a háború kirobbanásához. A szövetségi rendszerek pedig olyan automatizmust hoztak létre, amely egy lokális konfliktust világméretű háborúvá változtatott.