A modernizmus a 19. század végén és a 20. század elején kibontakozó művészeti és kulturális mozgalmak összefoglaló neve. Ez az időszak rendkívül gazdag volt különböző stílusirányzatokban, amelyek mind szakítani kívántak a hagyományos művészeti kifejezésmódokkal. A modernizmus alapvető jellemzője a kísérletezés, az újítás vágya, és a művészet határainak folyamatos tágítása volt.
A modernizmus előzményei és kialakulása
A modernizmus kialakulásának hátterében számos társadalmi és történelmi változás állt. Az ipari forradalom, a városiasodás, a tudományos fejlődés és a hagyományos értékrend megkérdőjelezése mind hozzájárult az új művészeti szemlélet megszületéséhez. A művészek már nem elégedtek meg a valóság egyszerű ábrázolásával, hanem annak mélyebb, szubjektívebb értelmezésére törekedtek.
A századforduló környékén megjelenő új filozófiai irányzatok, különösen Nietzsche, Bergson és Freud munkássága jelentősen befolyásolta a modern művészeti gondolkodást. A tudatalatti szerepének felismerése, az idő és tér hagyományos felfogásának megkérdőjelezése új kifejezési formákat hívott életre.
Főbb modernista irányzatok
- Szimbolizmus: A 19. század végén jelentkező irányzat, amely a valóság mögötti mélyebb jelentést szimbólumok segítségével próbálta megragadni. Jelentős képviselői: Baudelaire, Verlaine, Mallarmé.
- Impresszionizmus: A pillanatnyi benyomások, hangulatok megragadására törekedett. A festészetben kezdődött (Monet, Renoir), majd az irodalomban is megjelent.
- Szecesszió: A természeti formák stilizált ábrázolása, dekorativitás jellemzi. Az építészetben és iparművészetben különösen jelentős (Gaudi, Klimt).
- Expresszionizmus: Az érzelmek intenzív, gyakran torzított kifejezésére törekedett. Jelentős hatással volt a német művészetre (Franz Marc, Ernst Ludwig Kirchner).
- Futurizmus: A modern technika, sebesség, dinamizmus dicsőítése jellemzi. Marinetti manifesztuma indította útjára.
- Kubizmus: A tárgyak geometrikus formákra bontása, több nézőpontból való ábrázolása (Picasso, Braque).
- Dadaizmus: A művészet hagyományos formáinak teljes tagadása, az értelmetlenség kultusza (Tzara, Duchamp).
- Szürrealizmus: A tudatalatti felszabadítása, álomszerű képek alkotása (Breton, Dalí).
A modernizmus hatása az irodalomra
Az irodalomban a modernizmus számos újítást hozott. A hagyományos elbeszélésmód felbomlott, megjelent a tudatfolyam-technika (James Joyce, Virginia Woolf), a belső monológ és az asszociatív gondolkodás ábrázolása. A költészetben a kötött formák fellazultak, új versformák jelentek meg, és a szabad vers uralkodóvá vált.
Magyar vonatkozásban a Nyugat folyóirat köré csoportosuló alkotók képviselték legmarkánsabban a modernista törekvéseket. Ady Endre szimbolizmusa, Babits Mihály intellektuális költészete, Kosztolányi Dezső impresszionizmusa mind a magyar modernizmus különböző arcait mutatják.
A modernizmus a képzőművészetben
A képzőművészetben a modernizmus a valósághű ábrázolástól való elszakadást jelentette. A művészek új kifejezési formákat kerestek, kísérleteztek a színekkel, formákkal, anyagokkal. A perspektíva szabályainak felrúgása, a síkszerű ábrázolás, az absztrakció mind a modern művészet jellemzői.
A modernizmus öröksége
A modernizmus hatása máig érezhető a művészetekben. Az irányzat által bevezetett újítások – a szubjektív látásmód, a kísérletezés szabadsága, a művészet határainak kitágítása – a kortárs művészet alapvető jellemzőivé váltak. A modernizmus nem csupán művészeti mozgalom volt, hanem egy új világlátás kifejezője, amely alapjaiban változtatta meg a művészetről való gondolkodást.
A modernizmus tanulmányozása az érettségin különösen fontos, mivel ez az irányzat alapvetően meghatározza a 20. századi művészet fejlődését. Az egyes irányzatok ismerete mellett fontos megérteni azokat a társadalmi és történelmi folyamatokat is, amelyek ezeket a művészeti változásokat előidézték.