Az első világháború végén Magyarország súlyos válságba került. A háborús vereség, a nemzetiségi mozgalmak erősödése és a társadalmi feszültségek együttesen vezettek az 1918. október 31-én kirobbant őszirózsás forradalomhoz, amely Károlyi Mihály vezetésével új korszakot nyitott a magyar történelemben.
Előzmények és a forradalom kitörése
1918 őszére nyilvánvalóvá vált, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút. Magyarországon a háborús kimerültség, az ellátási nehézségek és a növekvő elégedetlenség forradalmi helyzetet teremtett. Október 23-án megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, amelynek elnöke Károlyi Mihály lett. A Tanács programja tartalmazta a független Magyarország megteremtését, a demokratikus átalakulást és a földreformot.
A forradalom közvetlen kiváltó oka az volt, amikor október 31-én József főherceg Hadik Jánost nevezte ki miniszterelnökké Károlyi helyett. A tömegek az utcára vonultak, a katonák kitűzték sapkájukra az őszirózsát (innen a forradalom elnevezése), és a rendőrség, valamint a katonaság átállt a forradalom oldalára. Még aznap este Károlyi Mihály lett a miniszterelnök.
A Károlyi-kormány intézkedései és nehézségei
A Károlyi-kormány legfontosabb intézkedései a következők voltak:
- Eckartsaui nyilatkozat (november 13.) – IV. Károly lemondott az államügyek intézéséről
- November 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot
- Választójogi reform – általános, titkos választójog bevezetése
- Földreform előkészítése (Buza Barna-féle földtörvény)
- 8 órás munkanap bevezetése
- Nemzetiségi jogok biztosítása
A kormány azonban súlyos nehézségekkel szembesült. A győztes hatalmak nem ismerték el Károlyit tárgyalópartnernek, és folytatódott az ország területeinek megszállása. A csehszlovák, román és szerb csapatok egyre nagyobb területeket foglaltak el, miközben a magyar hadsereg demoralizált állapotban volt.
A Vix-jegyzék és a kormány bukása
1919. március 20-án Vix alezredes átadta azt az antant-jegyzéket, amely újabb területek átadását követelte Magyarországtól. A jegyzék elfogadhatatlan volt a kormány számára, hiszen stratégiailag fontos területeket kellett volna kiüríteni. Károlyi és kormánya lemondott, átadva a hatalmat egy tisztán szociáldemokrata kormánynak, amely azonban végül egyesült a kommunistákkal, létrehozva a Tanácsköztársaságot.
A Károlyi-korszak értékelése
Károlyi Mihály és kormánya kísérlete a demokratikus Magyarország megteremtésére végül kudarcot vallott. Ennek okai összetettek:
- A nemzetközi helyzet kedvezőtlen volt, az antant nem támogatta Károlyit
- A belső társadalmi feszültségeket nem sikerült kezelni
- A területi veszteségek miatt a kormány elvesztette támogatottságát
- A radikális baloldal és a konzervatív erők egyaránt szemben álltak a kormánnyal
A Károlyi-kormány időszaka mégis fontos kísérlet volt a polgári demokratikus átalakulásra. Olyan reformokat kezdeményezett, amelyek később részben megvalósultak. Károlyi személye és szerepe a mai napig vitatott a történészek körében, de kétségtelen, hogy egy válságos időszakban próbált demokratikus megoldást találni Magyarország problémáira.
Történelmi jelentőség és tanulságok
Az őszirózsás forradalom és a Károlyi-kormány időszaka több szempontból is tanulságos:
- Megmutatta a demokratikus átalakulás nehézségeit egy háború utáni válsághelyzetben
- Rávilágított a nemzetközi támogatottság fontosságára
- Példázta a mérsékelt reformpolitika sebezhetőségét a szélsőséges erőkkel szemben
A korszak eseményei jelentősen befolyásolták a későbbi magyar történelmet, és tanulságai a mai napig aktuálisak a demokratikus átmenetek vizsgálatakor. Az őszirózsás forradalom és Károlyi Mihály kormányzása a magyar történelem egyik legösszetettebb és legtöbbet vitatott időszaka, amely máig fontos kutatási területe a történettudománynak.