A reformáció a 16. század egyik legmeghatározóbb vallási, társadalmi és kulturális mozgalma volt, amely alapjaiban rengette meg a középkori katolikus egyház hatalmát és átalakította Európa vallási térképét. A mozgalom kezdete hagyományosan 1517. október 31-éhez köthető, amikor Martin Luther, egy német Ágoston-rendi szerzetes és teológiaprofesszor kifüggesztette 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.
Előzmények és társadalmi háttér
A reformáció nem előzmények nélküli jelenség volt. A 15-16. század fordulóján az egyház súlyos válságjeleket mutatott. A katolikus egyház erkölcsi és szervezeti válsága, a papság elvilágiasodása, valamint a búcsúcédulák árusításának gyakorlata széles körű elégedetlenséget váltott ki. A reneszánsz humanizmus eszméi, különösen Erasmus munkássága, már korábban megkérdőjelezték az egyház egyes gyakorlatait és dogmáit. A könyvnyomtatás feltalálása pedig lehetővé tette az új eszmék gyors terjedését.
A búcsúcédulák különösen nagy felháborodást váltottak ki. Ezek olyan dokumentumok voltak, amelyeket pénzért lehetett megvásárolni, és állítólag bűnbocsánatot biztosítottak. A gyakorlat mögött jelentős anyagi érdekek húzódtak meg: a befolyt összegek egy részét a római Szent Péter-bazilika építésére fordították, másik része pedig különböző egyházi és világi vezetők zsebébe vándorolt.
Luther fellépése és a 95 tétel
Luther Márton eredetileg nem akart új egyházat alapítani, csupán az általa tapasztalt visszásságokat kívánta megreformálni. A 95 tétel tulajdonképpen vitairat volt, amelyben Luther elsősorban a búcsúcédulák gyakorlatát támadta, de érintette az egyház más problémás területeit is. Fő állításai között szerepelt, hogy:
- A bűnbocsánat nem vásárolható meg pénzért
- A pápa nem rendelkezik a purgatóriumban lévő lelkek felett
- Az üdvösség egyedül hit által nyerhető el
- A Szentírás az egyedüli forrása a vallási igazságoknak
A tételek eredetileg latin nyelven íródtak és egyetemi vitára szánták őket, azonban a könyvnyomtatásnak köszönhetően német nyelvre is lefordították és széles körben elterjedtek. Luther nézetei rendkívül gyorsan terjedtek, részben azért, mert sok ember osztotta az egyházzal szembeni kritikáját, részben pedig azért, mert a német fejedelmek politikai és gazdasági érdekei is ezt kívánták.
A reformáció azonnali következményei
Az egyház kezdetben nem tulajdonított nagy jelentőséget Luther fellépésének, azonban hamarosan világossá vált, hogy nézetei komoly veszélyt jelentenek a katolikus egyház hatalmára. X. Leó pápa 1520-ban kiátkozással fenyegette meg Luthert, ha nem vonja vissza tanait. Luther válaszul nyilvánosan elégette a pápai bullát, ezzel véglegessé vált a szakítás.
A reformáció gyorsan terjedt Németországban és más európai országokban is. Luther mellett más reformátorok is megjelentek, mint például Zwingli Ulrich Zürichben és később Kálvin János Genfben. A mozgalom különböző irányzatokra szakadt, amelyek részben eltérő tanokat hirdettek, de mindannyian szembefordultak a katolikus egyházzal.
Kulturális és társadalmi hatások
A reformáció nem csupán vallási mozgalom volt, hanem jelentős kulturális és társadalmi változásokat is hozott:
- Az anyanyelvi bibliafordítások és istentiszteletek elterjedése
- Az oktatás fejlődése, új iskolák alapítása
- A könyvnyomtatás fellendülése
- A nemzeti nyelvek és irodalmak fejlődése
- A világi hatalom megerősödése az egyházival szemben
A reformáció kezdete tehát egy olyan folyamatot indított el, amely alapvetően megváltoztatta Európa vallási, kulturális és politikai arculatát. A mozgalom hatásai a mai napig érezhetők, és a protestáns egyházak ma is jelentős szerepet játszanak a keresztény világban.
Az érettségin különösen fontos kiemelni a reformáció kezdetének pontos dátumát (1517. október 31.), Luther 95 tételének fő pontjait, valamint azokat a társadalmi és gazdasági körülményeket, amelyek lehetővé tették a mozgalom gyors terjedését. Érdemes hangsúlyozni azt is, hogy a reformáció nem egyszerűen vallási mozgalom volt, hanem átfogó kulturális és társadalmi változásokat hozott egész Európában.