Az ipari forradalom a 18. század közepétől a 19. század közepéig tartó átfogó technológiai, társadalmi és gazdasági átalakulás volt, amely először Nagy-Britanniában bontakozott ki, majd fokozatosan terjedt át Európa többi részére és Észak-Amerikára. Ez az időszak alapjaiban változtatta meg az emberiség történelmét, és hatásai a mai napig érezhetőek.
Az ipari forradalom előzményei és feltételei
A folyamat kibontakozásához számos előfeltételnek kellett teljesülnie. Nagy-Britanniában ezek mind adottak voltak:
- Jelentős tőkefelhalmozás a gyarmatosítás és kereskedelem révén
- Fejlett bankrendszer és hitelezési gyakorlat
- Mezőgazdasági forradalom, amely felszabadította a munkaerőt
- Bekerítések (enclosure) következtében kialakuló földnélküli réteg
- Politikai stabilitás a Dicsőséges Forradalom után
- Gazdag szénlelőhelyek és fejlett bányászat
- Kiterjedt gyarmatbirodalom, amely piacot és nyersanyagot biztosított
Technikai újítások és találmányok
Az ipari forradalom legszembetűnőbb jellemzője a technikai újítások sorozata volt. James Watt 1769-ben tökéletesítette a gőzgépet, amely az ipari forradalom jelképévé vált. A textiliparban egymást követték a találmányok: John Kay repülő vetélője (1733), James Hargreaves fonógépe (1764), Richard Arkwright vízi orsója (1769) és Samuel Crompton öszvére (1779) forradalmasították a szövést és fonást.
A közlekedésben is forradalmi változások történtek. George Stephenson 1825-ben megépítette az első gőzmozdonyt, amely a vasúti közlekedés fejlődését indította el. A gőzhajók megjelenése pedig a vízi közlekedést forradalmasította. Robert Fulton 1807-ben bocsátotta vízre az első működőképes gőzhajót.
Társadalmi és gazdasági következmények
Az ipari forradalom gyökeresen átalakította a társadalmat. A korábbi agrártársadalom helyét fokozatosan átvette az ipari társadalom. Új társadalmi osztályok jelentek meg: az ipari munkásság (proletariátus) és a gyártulajdonos polgárság (burzsoázia). A városiasodás (urbanizáció) felgyorsult, mivel a gyárak vonzották a vidéki munkaerőt.
A munkakörülmények kezdetben rendkívül rosszak voltak. A munkaidő napi 12-16 óra volt, a munkabiztonság gyakorlatilag nem létezett, és gyakori volt a gyermekmunka. Ez vezetett a munkásmozgalmak kialakulásához és később a szakszervezetek megszerveződéséhez.
A gazdasági rendszer is átalakult. A manufaktúrákat felváltották a gyárak, megjelent a tömegtermelés. A szabad versenyes kapitalizmus korszaka köszöntött be, amelyben a piac törvényei szabályozták a gazdaságot. A nemzetközi kereskedelem volumene ugrásszerűen megnőtt.
Környezeti és életmódbeli változások
Az ipari forradalom jelentős környezeti változásokat hozott. A városok körül ipari övezetek alakultak ki, a légszennyezés és a környezetszennyezés korábban ismeretlen méreteket öltött. A szén-dioxid kibocsátás növekedése már ekkor megkezdődött, bár ennek következményeit csak jóval később ismerték fel.
Az emberek életmódja gyökeresen megváltozott. A nagyvárosokban új lakóövezetek jöttek létre, gyakran rossz higiéniai körülményekkel. Ugyanakkor a tömegtermelésnek köszönhetően egyre több termék vált elérhetővé a szélesebb rétegek számára. A közlekedés fejlődése lehetővé tette a gyorsabb helyváltoztatást és az áruk hatékonyabb szállítását.
Az ipari forradalom második szakasza
A 19. század második felében kezdődött az ipari forradalom második szakasza, amelyet már új energiaforrások (elektromosság, kőolaj) és új iparágak (vegyipar, gépipar) jellemeztek. Ekkor jelentek meg olyan találmányok, mint a belső égésű motor, a telefon, vagy a villanyégő. Ez a szakasz már nem csak Európára és Észak-Amerikára korlátozódott, hanem globális jelenséggé vált.
Az ipari forradalom hatásai máig meghatározóak. A modern ipari társadalom, a globális kapitalizmus, a környezeti problémák mind erre az időszakra vezethetők vissza. Az érettségin fontos kiemelni, hogy ez nem csupán technikai fejlődés volt, hanem egy komplex társadalmi-gazdasági átalakulás, amely az élet minden területét érintette.