A jemeni polgárháború a 21. század egyik legsúlyosabb humanitárius válságává nőtte ki magát, amely 2014-ben kezdődött és a mai napig tart. A konfliktus gyökerei mélyen visszanyúlnak Jemen történelmébe, de a közvetlen kiváltó ok a 2011-es arab tavasz eseményeihez köthető, amikor Ali Abdullah Szaleh elnök 33 év után lemondásra kényszerült.
Történelmi előzmények és a konfliktus kialakulása
Jemen már az egyesítése (1990) óta instabil államnak számított, ahol az északi és déli területek közötti különbségek, valamint a törzsi-vallási ellentétek folyamatosan feszültséget generáltak. Az ország északi részén jelentős síita (zaidi) kisebbség él, akik a húti mozgalomban találták meg politikai képviseletüket. A déli területeken ezzel szemben a szunnita lakosság dominál.
2011-ben az arab tavasz eseményei Jement is elérték. A tüntetések hatására Ali Abdullah Szaleh elnök lemondott, helyét alelnöke, Abd Rabbuh Manszúr Hádi vette át. Az átmenet azonban nem hozta meg a várt stabilitást. A húti felkelők, akik korábban már többször konfrontálódtak a központi kormányzattal, 2014-ben offenzívát indítottak, és elfoglalták a fővárost, Szanaát.
A konfliktus nemzetközi dimenziója
A polgárháború hamar nemzetközi konfliktussá szélesedett. Szaúd-Arábia vezetésével 2015-ben egy arab koalíció avatkozott be a kormányerők oldalán. Irán ezzel szemben a húti lázadókat támogatja, így a konfliktus egy regionális proxy-háborúvá alakult át. A szaúdi beavatkozás légicsapások sorozatával kezdődött, amelyek súlyos civil áldozatokkal jártak.
A humanitárius válság
A konfliktus következményei katasztrofálisak:
- Az ENSZ becslései szerint több mint 230.000 ember vesztette életét
- Körülbelül 4 millió ember kényszerült elhagyni otthonát
- A lakosság 80%-a humanitárius segítségre szorul
- Súlyos éhínség alakult ki, amely különösen a gyermekeket érinti
- A kolera járvány több mint 1 millió embert fertőzött meg
A konfliktus jelenlegi állása és kilátások
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 2019-ben a déli szeparatisták is aktivizálódtak, létrehozva egy de facto autonóm területet Ádenben. A nemzetközi közösség többször próbált közvetíteni a felek között, de az ENSZ által szervezett béketárgyalások eddig nem vezettek eredményre. A Covid-19 járvány további terheket rótt az amúgy is összeomlott egészségügyi rendszerre.
A konfliktus megoldását nehezítő tényezők:
- A szembenálló felek közötti mély bizalmatlanság
- A külső hatalmak (Szaúd-Arábia, Irán) ellentétes érdekei
- A terrorszervezetek (Al-Kaida, ISIS) jelenléte
- Az ország infrastruktúrájának szinte teljes pusztulása
- A nemzetközi közösség megosztottsága
A konfliktus tanulságai és nemzetközi jelentősége
A jemeni polgárháború számos tanulsággal szolgál a nemzetközi kapcsolatok szempontjából. Megmutatja, hogy a belső konfliktusok hogyan válhatnak nemzetközi proxy-háborúkká, és hogy a humanitárius válságok kezelése mennyire összetett feladat. A konfliktus rávilágít a nemzetközi szervezetek korlátaira is a béketeremtés terén.
Érettségi szempontból fontos kiemelni:
- A konfliktus regionális és globális hatásait
- A humanitárius válság dimenzióit
- A nemzetközi jog és humanitárius jog szerepét
- A proxy-háború jellegzetességeit
- Az ENSZ béketeremtő szerepének korlátait
A jemeni konfliktus megoldása továbbra is várat magára, és a nemzetközi közösség egyik legnagyobb kihívása marad. A helyzet rendezése csak átfogó politikai megoldással, az összes érintett fél bevonásával és jelentős nemzetközi támogatással képzelhető el. A konfliktus tanulmányozása segít megérteni a modern kori polgárháborúk komplexitását és a nemzetközi közösség szerepét ezek kezelésében.