A reformkor a magyar történelem egyik legmeghatározóbb időszaka, amely az 1830-as évektől az 1848-as forradalomig tartott. A korszak kezdetét azonban nem lehet egyetlen konkrét dátumhoz kötni, inkább egy folyamat eredményeként alakult ki. A reformkor kezdetének megértéséhez fontos megvizsgálnunk azokat a társadalmi, gazdasági és politikai körülményeket, amelyek elvezettek ehhez a jelentős változásokat hozó időszakhoz.
Előzmények és háttér
A 19. század első évtizedeiben Magyarország a Habsburg Birodalom részeként, feudális viszonyok között létezett. A napóleoni háborúk utáni dekonjunktúra, a mezőgazdasági termények árának zuhanása súlyos gazdasági válságot okozott. Ez a válság rámutatott a magyar gazdaság elmaradottságára és a feudális rendszer tarthatatlanságára. A birtokos nemesség egy része felismerte, hogy változásokra van szükség a nemzet fejlődése érdekében.
Az 1825-27-es országgyűlés tekinthető a reformkor szimbolikus kezdetének, amikor Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság (későbbi Magyar Tudományos Akadémia) megalapítására. Ez a gesztus nem csupán kulturális jelentőségű volt, hanem jelezte egy új típusú, a közjóért tenni akaró nemesi mentalitás megjelenését.
A reformkor kezdetének főbb jellemzői
- A nemzeti öntudat erősödése és a magyar nyelv ügyének előtérbe kerülése
- A polgári átalakulás igényének megfogalmazódása
- A gazdasági modernizáció szükségességének felismerése
- Új típusú politikai gondolkodás megjelenése
- A sajtó és nyilvánosság szerepének növekedése
Széchenyi István 1830-ban megjelent „Hitel” című műve tekinthető a reformkor programadó alkotásának. Ebben a műben Széchenyi részletesen kifejti a magyar gazdaság és társadalom átalakításának szükségességét. A hitelfelvétel lehetőségének hiányát, az ősiség törvényét és a feudális viszonyokat jelöli meg a fejlődés fő akadályaiként.
Az 1830-as évek elején már több jelentős reformer is színre lépett. Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, majd később Deák Ferenc és Kossuth Lajos is megfogalmazták saját reformelképzeléseiket. A megyegyűléseken egyre gyakrabban hangzottak el reformjavasatok, és az országgyűléseken is fokozatosan erősödött a reformpárti követek hangja.
A reformkor kezdetének társadalmi háttere
A változások egyik legfontosabb motorja a középbirtokos nemesség volt, amely felismerte, hogy saját gazdasági érdekei is a polgári átalakulást kívánják. Ugyanakkor megjelent egy új értelmiségi réteg is, amely már nem feltétlenül nemesi származású volt, hanem sokszor polgári vagy kisnemesi háttérrel rendelkezett.
A városiasodás, bár lassan, de megindult, és ezzel együtt kezdett kialakulni egy olyan polgári réteg, amely szintén érdekelt volt a változásokban. A reformkor kezdetén még nem beszélhetünk egységes programról, inkább különböző reformelképzelések versengéséről, amelyek később kristályosodtak ki konkrét politikai programmá.
A korszak kezdetén különösen fontos szerepet játszottak a kulturális változások. A magyar nyelv hivatalossá tételének igénye, az irodalmi élet fellendülése, a színjátszás fejlődése mind-mind hozzájárultak a nemzeti öntudat erősödéséhez és a reformszellem terjedéséhez.
Gazdasági háttér és modernizációs törekvések
A reformkor kezdetén a magyar gazdaság még erősen agrárjellegű volt, de már megjelentek az első modernizációs törekvések. A mezőgazdasági termelés korszerűsítésének igénye, a közlekedés fejlesztésének szükségessége (különösen a Duna-szabályozás kérdése) és az iparosítás első jelei mind ebben az időszakban mutatkoztak meg.
Az 1830-as években kezdődött meg a modern hitelrendszer kiépítésének igénye, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapítása (1841) pedig már ennek a folyamatnak az eredménye volt. A gazdasági modernizáció szükségességének felismerése vezetett olyan jelentős vállalkozások megindításához, mint például a Lánchíd építése.
Összességében a reformkor kezdete egy olyan átmeneti időszak volt, amikor a régi feudális rendszer már egyértelműen válságjeleket mutatott, de az új polgári társadalom még csak csírájában létezett. A változások szükségességét egyre többen ismerték fel, és ez vezetett el a későbbi évtizedek jelentős reformtörekvéseihez, majd végül az 1848-as forradalomhoz.