Az első világháború utolsó két éve döntő jelentőségű változásokat hozott, amelyek alapvetően meghatározták a konfliktus kimenetelét. A háború befejező szakaszának legfontosabb eseményei közé tartozik az Amerikai Egyesült Államok hadba lépése, Oroszország kiválása a háborúból, valamint a központi hatalmak összeomlása.
Az USA hadba lépése és hatása
1917 áprilisában az Egyesült Államok hadba lépése fordulópontot jelentett a háború menetében. Wilson elnök, aki korábban a semlegesség politikáját követte, több tényező hatására döntött a hadba lépés mellett. A korlátlan tengeralattjáró-háború meghirdetése Németország részéről, valamint a Zimmermann-távirat nyilvánosságra kerülése végleg meggyőzte az amerikai vezetést. Az USA belépése nem csak katonai szempontból volt jelentős, hanem gazdasági erejével is döntően befolyásolta a háború kimenetelét.
Az amerikai csapatok 1917 nyarától kezdtek érkezni Európába, és 1918-ra már jelentős erőt képviseltek a nyugati fronton. John Pershing tábornok vezetésével az amerikai expedíciós haderő (AEF) modern felszereléssel, kiképzett katonákkal és friss erőforrásokkal támogatta az antant hatalmakat. Az amerikai részvétel különösen fontos volt a morál szempontjából is, hiszen a kifáradt európai hadseregek új lendületet kaptak.
Oroszország kiválása és a breszt-litovszki béke
1917-ben két forradalom is lezajlott Oroszországban. A februári forradalom megdöntötte a cári rendszert, majd a novemberi bolsevik hatalomátvétel után Lenin vezetésével az új szovjet kormány békét kért. 1918. március 3-án aláírták a breszt-litovszki békét, amelyben Oroszország jelentős területi veszteségeket szenvedett. A békekötés lehetővé tette, hogy Németország átcsoportosítsa erőit a nyugati frontra, ami átmenetileg javította helyzetét.
A központi hatalmak összeomlása
1918 nyarán és őszén felgyorsultak az események. A központi hatalmak helyzete több tényező miatt is kritikussá vált:
- A blokád miatt súlyos nyersanyag- és élelmiszerhiány alakult ki
- A hátországban erősödött a háborúellenes hangulat
- A katonák harci morálja jelentősen romlott
- Az antant technikai és számbeli fölénye nyomasztóvá vált
- A szövetségi rendszer kezdett felbomlani
1918 szeptemberében Bulgária kapitulált, amit hamarosan követett Törökország fegyverletétele. Az Osztrák-Magyar Monarchiában felgyorsultak a bomlási folyamatok, a nemzetiségek függetlenségi törekvései felerősödtek. Október végén a Monarchia is kapitulált, november 3-án Padovában aláírták a fegyverszüneti egyezményt.
A német összeomlás és a compiègne-i fegyverszünet
Németországban 1918 őszén forradalmi helyzet alakult ki. A katonai vezetés belátta a háború elvesztését, és november 9-én II. Vilmos császár lemondott. Két nappal később, 1918. november 11-én a compiègne-i erdőben aláírták a fegyverszüneti egyezményt, amely gyakorlatilag Németország feltétel nélküli megadását jelentette.
A fegyverszünet főbb pontjai:
- A német csapatok kivonulása a megszállt területekről
- A hadiflotta átadása
- Jelentős mennyiségű hadianyag beszolgáltatása
- A Rajna-vidék demilitarizálása
- A versailles-i békeszerződés előkészítése
A háború mérlege
Az első világháború befejező szakasza alapvetően megváltoztatta Európa politikai, társadalmi és gazdasági viszonyait. A háború következményei:
- Négy birodalom összeomlása (német, osztrák-magyar, orosz, török)
- Új nemzetállamok létrejötte Közép-Európában
- Az USA globális nagyhatalommá válása
- Súlyos gazdasági és társadalmi problémák
- Közel 10 millió halott, 20 millió sebesült
- A versailles-i békerendszer létrejötte
A háború befejező szakasza tehát nem csak katonai szempontból volt jelentős, hanem olyan változásokat indított el, amelyek az egész 20. század történelmét meghatározták. A győztes hatalmak által létrehozott új nemzetközi rend azonban magában hordozta egy újabb világméretű konfliktus csíráit.