Az Anjou-dinasztia magyarországi uralkodása a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb időszaka volt, amely alapvetően meghatározta az ország további fejlődését. A nápolyi eredetű uralkodóház két kiemelkedő királyt adott Magyarországnak: I. (Károly) Róbertet (1308-1342) és I. (Nagy) Lajost (1342-1382). Az időszak a gazdasági, kulturális és politikai felvirágzás korszaka volt, amely során Magyarország európai nagyhatalommá vált.
I. Károly uralkodása és a konszolidáció időszaka
I. Károly trónra kerülése nem volt zökkenőmentes. Az utolsó Árpád-házi király, III. András 1301-es halála után több trónkövetelő is jelentkezett, köztük a még gyermek Károly Róbert, aki anyai ágon az Árpád-ház leszármazottja volt. A tartományurak (kiskirályok) hatalmának megtörése évtizedes küzdelmet jelentett. A rozgonyi csata (1312) fordulópontot jelentett ebben a folyamatban, ahol az Amadé-fiak és Csák Máté egyesített serege felett győzelmet aratott.
A belpolitikai konszolidáció után I. Károly jelentős gazdasági reformokat vezetett be:
- Új pénzrendszert alakított ki (aranyforint és ezüstgaras bevezetése)
- Szabályozta a nemesfémbányászatot (urbura rendszer)
- Bevezette a kapuadót
- Fejlesztette a városokat és támogatta a kereskedelmet
- Megszervezte a banderiális hadrendszert
I. (Nagy) Lajos kora – A Magyar Királyság aranykora
I. Lajos apja stabil országot hagyott rá örökségül, amit ő tovább erősített és európai nagyhatalommá fejlesztett. Uralkodása alatt Magyarország területe három tenger által határolt birodalommá vált (Adriai-, Fekete- és Balti-tenger). Jelentős hadjáratokat vezetett Nápolyba öccse, András herceg meggyilkolása miatt (1347-1348), valamint megszerezte a lengyel trónt (1370), létrehozva ezzel egy perszonáluniót.
Nagy Lajos legfontosabb belpolitikai intézkedései:
- 1351-es törvények megalkotása (ősiség törvénye, kilenced törvénye)
- Az „egy és ugyanazon nemesség” elvének kimondása
- A jobbágyság jogainak egységesítése
- Az első magyarországi egyetem alapítása Pécsett (1367)
A külpolitikában Nagy Lajos sikeresen terjesztette ki befolyását több irányba is:
- Dalmácia visszaszerzése Velencétől
- Havasalföld és Moldva hűbéri függésbe vonása
- A lengyel trón megszerzése
- Bosznia egy részének meghódítása
Az Anjou-kor kulturális és társadalmi jelentősége
Az Anjou-kor a gótikus művészet virágzásának időszaka volt Magyarországon. Számos művészeti alkotás, építészeti emlék származik ebből az időszakból, például a Képes Krónika, amely a kor egyik legjelentősebb művészeti és történeti forrása. A városfejlődés új lendületet vett, különösen a bányavárosok és a kereskedelmi központok fejlődtek dinamikusan.
A társadalmi változások közül kiemelkedik a köznemesség megerősödése és a familiaritás rendszerének kiépülése. A banderiális hadrendszer bevezetésével a birtokos nemesség katonai szerepe is felértékelődött. Az egyház továbbra is jelentős szerepet játszott az ország életében, de az uralkodók erős kézzel irányították az egyházi ügyeket is.
Az Anjou-kor öröksége
Az Anjou-kor Magyarország egyik legsikeresebb időszaka volt, amelynek hatásai évszázadokig meghatározták az ország fejlődését. A korszak legfontosabb örökségei:
- Stabil államszervezet és közigazgatás
- Fejlett pénzügyi rendszer
- Erős hadsereg és védelmi rendszer
- Virágzó városok és kereskedelem
- Magas színvonalú művészeti és kulturális élet
Az Anjou-ház kihalása Magyarországon Nagy Lajos lányának, Máriának az uralkodásával következett be (1382-1395). Bár a dinasztia magyarországi ága kihalt, az általuk létrehozott államszervezet és társadalmi rend még hosszú ideig meghatározta az ország fejlődését, és mintául szolgált a későbbi uralkodók számára is.