A XIV. század egyik legjelentősebb angliai társadalmi megmozdulása volt a Wat Tyler vezetésével kirobbant parasztfelkelés, amely alapvetően meghatározta az angol társadalom további fejlődését és a jobbágyság helyzetének alakulását. A felkelés komplex társadalmi, gazdasági és politikai körülmények között bontakozott ki, és bár végül leverték, hosszú távú hatásai vitathatatlanok.
Előzmények és kiváltó okok
A felkelés hátterében több tényező együttes hatása állt. Az 1348-49-es pestisjárvány (fekete halál) következtében Anglia lakosságának mintegy harmada elpusztult, ami súlyos munkaerőhiányhoz vezetett. A túlélő parasztok magasabb béreket követeltek, amit a földbirtokosok nem akartak megadni. A parlament 1351-ben elfogadta a Munkástörvényt (Statute of Labourers), amely megtiltotta a bérek emelését és a parasztok szabad költözését.
A helyzetet súlyosbította az 1377-ben bevezetett fejadó, amelyet minden 15 év feletti személynek fizetnie kellett, függetlenül vagyoni helyzetétől. Ez különösen nagy terhet jelentett a szegényebb rétegek számára. A harmadik fejadó 1381-es kivetése volt az utolsó csepp a pohárban, ami végül a felkelés közvetlen kiváltó okává vált.
A felkelés menete és főbb eseményei
A felkelés 1381 májusában kezdődött Kent és Essex grófságokban. A parasztok Wat Tyler vezetésével London felé vonultak, útközben több börtönt, kolostort és nemesi udvarházat felgyújtottak. A felkelők június 13-án érték el Londont, ahol csatlakoztak hozzájuk a város szegényebb polgárai is.
A felkelők követelései között szerepelt:
- A jobbágyság eltörlése
- A robot megszüntetése
- A szabad földbérlet bevezetése
- A fejadó eltörlése
- Az egyházi birtokok szekularizációja
- A korrupt királyi tanácsadók eltávolítása
II. Richárd király, aki ekkor mindössze 14 éves volt, június 14-én Mile End-nél találkozott a felkelőkkel, ahol látszólag elfogadta követeléseiket. Másnap azonban a Smithfield-i találkozón William Walworth, London polgármestere megölte Wat Tylert, ami a felkelés fordulópontját jelentette. A vezér nélkül maradt felkelőket szétszórták, és megkezdődött a megtorlás.
A felkelés következményei és történelmi jelentősége
Bár a felkelést leverték, és a király visszavonta az ígéreteit, hosszú távon mégis jelentős változásokat eredményezett az angol társadalomban:
A fejadót eltörölték, és többé nem vezették be. A földesurak fokozatosan engedményekre kényszerültek, és a XIV. század végére megkezdődött a jobbágyság lassú felbomlása Angliában. A bérleti rendszer elterjedése felgyorsult, ami a parasztság nagyobb gazdasági szabadságához vezetett.
A felkelés rámutatott az angol társadalom mélyebb problémáira, és hozzájárult a középkori feudális rendszer fokozatos átalakulásához. Az események azt is megmutatták, hogy a parasztság képes volt megszervezni magát és politikai követeléseket megfogalmazni.
Historiográfiai értékelés
A történészek különbözőképpen értékelik a felkelést. Egyesek szerint ez volt az első olyan népi megmozdulás Angliában, amely világos politikai programmal rendelkezett. Mások hangsúlyozzák, hogy a felkelés nem csak parasztmozgalom volt, hanem a városi szegénység és az alsóbb papság is részt vett benne.
A modern történetírás kiemeli, hogy a Wat Tyler-féle felkelés fontos mérföldkő volt az angol társadalom fejlődésében, és jelentősen hozzájárult a feudális viszonyok felbomlásához. A mozgalom követelései között már megjelentek olyan modern gondolatok is, mint az egyenlőség és az igazságos adózás elve.
Összességében a Wat Tyler-féle parasztfelkelés az angol középkor egyik legjelentősebb társadalmi megmozdulása volt, amely bár közvetlen célját nem érte el, hosszú távon mégis hozzájárult a feudális társadalom átalakulásához és a modern Anglia kialakulásához.