A felvilágosodás a 17. század végétől a 18. század végéig tartó szellemi mozgalom, amely alapvetően megváltoztatta Európa gondolkodásmódját, és máig ható változásokat indított el a társadalomban, tudományban és művészetekben egyaránt. A korszak jelmondata Kant megfogalmazásában: „Sapere aude!” – azaz „Merj gondolkodni!”, amely tökéletesen kifejezi a kor lényegét: az ember saját értelmére támaszkodva próbálja megismerni és megérteni a világot.
A felvilágosodás filozófiai alapjai és főbb jellemzői
A felvilágosodás központi gondolata a ráció, az ész mindenhatóságába vetett hit. A mozgalom követői szerint az emberi értelem képes a világ megismerésére és átalakítására. Elvetették a tekintélyelvűséget, különösen az egyház dogmatikus tanításait, és helyette a tapasztalati úton szerzett tudást, valamint a kritikus gondolkodást helyezték előtérbe. A felvilágosodás filozófusai hittek abban, hogy az ember természeténél fogva jó, és a megfelelő neveléssel, oktatással tökéletesíthető.
A korszak meghatározó gondolkodói között találjuk Voltaire-t, aki a vallási türelem és a gondolatszabadság mellett érvelt, Rousseau-t, aki a társadalmi szerződés elméletét dolgozta ki, valamint Montesquieu-t, aki a hatalmi ágak szétválasztásának elvét fogalmazta meg. Az angol John Locke az emberi jogok elméletének kidolgozásával járult hozzá a felvilágosodás eszmerendszeréhez.
Tudományos forradalom és technikai fejlődés
A felvilágosodás korában jelentős tudományos eredmények születtek. Newton fizikai törvényei, a matematika fejlődése, az első gőzgépek megjelenése mind azt bizonyították, hogy az emberi értelem képes a természet törvényeinek megértésére és alkalmazására. A tudományos módszer (megfigyelés, kísérlet, következtetés) általánosan elfogadottá vált, és megalapozta a modern természettudományos gondolkodást.
Társadalmi és politikai hatások
A felvilágosodás eszméi jelentősen befolyásolták a kor politikai gondolkodását. A felvilágosult abszolutizmus uralkodói (pl. Nagy Frigyes, Mária Terézia, II. József) reformokat vezettek be országaikban, amelyek az oktatás, közigazgatás, gazdaság modernizálását célozták. A korszak legjelentősebb politikai következménye az amerikai függetlenségi háború és a francia forradalom volt, amelyek a felvilágosodás eszméit (szabadság, egyenlőség, testvériség) próbálták a gyakorlatba átültetni.
A felvilágosodás hatása a művészetekre
A művészetekben új stílusirányzatok jelentek meg. A rokokó még a barokk játékosabb, könnyedebb változata volt, míg a klasszicizmus már a felvilágosodás észkultuszának művészeti megfelelője. A klasszicista alkotások jellemzői a világos szerkezet, az arányosság, a formai tökéletesség igénye. Az irodalomban előtérbe került a tanító célzat, a társadalomkritika (pl. Voltaire: Candide).
A felvilágosodás öröksége
A felvilágosodás számos olyan alapelvet fogalmazott meg, amely ma is meghatározza modern társadalmainkat:
- Az emberi jogok tisztelete
- A vallási türelem elve
- A hatalmi ágak szétválasztása
- A tudományos gondolkodás módszere
- Az oktatás fontossága
- A társadalmi szerződés elmélete
A felvilágosodás Magyarországon is éreztette hatását, bár némi késéssel. A magyar felvilágosodás kiemelkedő alakjai között találjuk Bessenyei Györgyöt, Kazinczy Ferencet és Batsányi Jánost. A nyelvújítás mozgalma, a magyar irodalmi élet megszervezése, a tudományos élet fejlődése mind a felvilágosodás eszméinek hazai megnyilvánulásai voltak.
Összegzés
A felvilágosodás kora az európai történelem egyik legmeghatározóbb időszaka volt, amely alapvetően megváltoztatta az emberek gondolkodásmódját, és olyan eszméket fogalmazott meg, amelyek ma is társadalmaink alapját képezik. A ráció, a tudományos gondolkodás, az emberi jogok tisztelete, a vallási türelem mind olyan értékek, amelyek a felvilágosodás korában gyökereznek, és amelyek nélkül modern világunk elképzelhetetlen lenne.
Az érettségin különösen fontos kiemelni a korszak meghatározó gondolkodóit, főbb eszméiket, valamint azt, hogy ezek az eszmék hogyan hatottak a gyakorlati életre (politika, társadalom, művészetek). Érdemes hangsúlyozni a felvilágosodás máig ható következményeit is, hiszen ezek mutatják meg igazán a korszak jelentőségét.