Hunyadi Mátyás uralkodása alatt Magyarország jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül, amely szorosan összekapcsolódott a király centralizációs törekvéseivel és az államháztartás reformjával. A korszak gazdaságpolitikáját a tudatos tervezés, az innovatív megoldások és a szigorú ellenőrzés jellemezte.
Az államháztartás reformja és a királyi bevételek
Mátyás uralkodásának egyik legfontosabb gazdasági intézkedése az államháztartás teljes körű reformja volt. A király felismerte, hogy az erős központi hatalom megteremtéséhez és ambiciózus külpolitikai céljainak megvalósításához stabil és jelentős bevételekre van szükség. A királyi jövedelmek három fő forrásból származtak:
- Rendes királyi jövedelmek (regálék):
- Harmincadvám (külkereskedelmi vám)
- Bányajövedelmek (különösen az arany-, ezüst- és sóbányászatból)
- Pénzverési haszon
- Városok adói
- Rendkívüli hadiadó (subsidium):
- Jobbágyportánként beszedett egy forint
- Évente többször is beszedhető volt
- Egyéb bevételek:
- Zsidók különadója
- Szászok adója
- Rendkívüli hadisegély
A király különösen nagy hangsúlyt fektetett az adórendszer reformjára. Bevezette a „füstpénz” helyett a telekadót, amely igazságosabb teherviselést jelentett. Az adók beszedését központosította, létrehozta a kincstartói hivatalt, amely szakszerűen felügyelte az állami bevételeket és kiadásokat.
Városfejlesztés és kereskedelempolitika
Mátyás felismerte a városok gazdasági jelentőségét, ezért tudatosan támogatta fejlődésüket. A városok privilégiumainak megerősítése mellett új kiváltságokat is adományozott. Különösen fontosnak tartotta a távolsági kereskedelem fejlesztését:
- Árumegállító jogok szabályozása
- Vásártartási kiváltságok adományozása
- Külföldi kereskedők tevékenységének szabályozása
- Útépítések és -javítások támogatása
- Egységes mértékrendszer bevezetésére tett kísérletek
A király különös figyelmet fordított Buda fejlesztésére, amely uralkodása alatt európai jelentőségű kereskedelmi központtá vált. A város építészeti fejlődése (királyi palota átépítése, polgárházak) is tükrözte a gazdasági fellendülést.
Pénzügyi reformok
Mátyás pénzügyi politikájának egyik legfontosabb eleme a stabil pénzrendszer megteremtése volt. Az általa veretett aranyforint Európa-szerte elismert fizetőeszközzé vált. A pénzügyi reformok részeként:
- Egységesítette a pénzverést
- Szigorúan ellenőrizte a pénzverdéket
- Szabályozta a pénzváltást
- Fellépett a pénzrontás ellen
A gazdaságpolitika eredményeként Mátyás éves bevételei elérték a 600-700 ezer aranyforintot, ami európai viszonylatban is jelentős összegnek számított. Ez tette lehetővé számára a fekete sereg fenntartását és a nagyszabású építkezések finanszírozását.
Mezőgazdaság és jobbágypolitika
Bár Mátyás elsősorban a városfejlesztésre és a kereskedelemre koncentrált, a mezőgazdaság területén is történtek fontos változások. A jobbágyság helyzetét több intézkedéssel szabályozta:
- A szabad költözködési jog biztosítása
- Az úriszék működésének szabályozása
- A kilenced beszedésének egységesítése
- A robotkötelezettségek szabályozása
A mezőgazdasági termelés fejlődését elősegítette a növekvő városi kereslet és a kedvező külkereskedelmi lehetőségek. Különösen a szőlőtermelés és a borkereskedelem virágzott ebben az időszakban.
A gazdaságpolitika hosszú távú hatásai
Mátyás gazdaságpolitikájának eredményei jelentősen hozzájárultak Magyarország 15. századi virágzásához. A központosított államszervezet, a stabil pénzügyi rendszer és a fejlett városhálózat olyan alapokat teremtett, amelyek még a király halála után is éreztették hatásukat. Ugyanakkor a magas adóterhek és a gyakori hadviselés jelentős terheket róttak a társadalomra, különösen a jobbágyságra.
A gazdasági fejlődés lehetővé tette a reneszánsz kultúra magyarországi meghonosodását és olyan nagyszabású kulturális beruházások megvalósítását, mint a budai könyvtár létrehozása vagy a pozsonyi egyetem alapítása. Mátyás gazdaságpolitikája tehát nem csak az ország gazdasági, hanem kulturális fejlődésére is jelentős hatást gyakorolt.