Az angol polgári forradalom a világtörténelem egyik legmeghatározóbb eseménysorozata volt, amely alapjaiban változtatta meg nem csak Anglia, de az egész modern világ politikai és társadalmi berendezkedését. A forradalom 1640-től 1660-ig tartott, és több, jól elkülöníthető szakaszra osztható. Ez az időszak az első sikeres polgári forradalom volt Európában, amely mintául szolgált a későbbi forradalmi mozgalmak számára.
1. Az alkotmányos szakasz (1640-1642)
A forradalom első szakasza az alkotmányos küzdelem időszaka volt. I. Károly 11 évig parlament nélkül uralkodott (személyes uralom időszaka), majd 1640-ben pénzügyi nehézségei miatt összehívta a Rövid, majd a Hosszú Parlamentet. A parlament követelései között szerepelt a királyi önkény megszüntetése, az alkotmányos monarchia megteremtése. A legfontosabb intézkedések ebben a szakaszban:
- A királyi tanácsadók felelősségre vonása (Strafford kivégzése)
- A királyi prerogatív bíróságok felszámolása
- A parlament rendszeres összehívásának törvénybe iktatása
- Az önkényes adóztatás megszüntetése
- A „19 propozíció” megfogalmazása
2. A polgárháborús szakasz (1642-1649)
A második szakasz a nyílt fegyveres konfliktus időszaka volt. A király és a parlament közötti ellentét polgárháborúhoz vezetett, amely két szakaszban zajlott le. Az első polgárháború (1642-1646) során Oliver Cromwell megszervezte az „új típusú hadsereget” (New Model Army), amely modern, fegyelmezett haderőként döntő szerepet játszott a királypártiak legyőzésében. A nasebyi csata (1645) a parlamentiek döntő győzelmét hozta.
A második polgárháború (1648-1649) során a skótokkal szövetkező király újabb vereséget szenvedett. A hadsereg radikalizálódása, a independensek előretörése és a presbiteriánusok háttérbe szorulása jellemezte ezt az időszakot. A szakasz I. Károly perbe fogásával és kivégzésével (1649. január 30.) zárult.
3. A köztársaság időszaka (1649-1653)
A harmadik szakaszban Anglia köztársasággá alakult. Eltörölték a monarchiát és a Lordok Házát, kikiáltották a Commonwealth-et (köztársaságot). A végrehajtó hatalmat az Államtanács gyakorolta, míg a törvényhozó hatalom a Csonka Parlament kezében összpontosult. Ebben az időszakban:
- Megerősödött a polgárság gazdasági és politikai hatalma
- Megszületett a Navigációs Akta (1651)
- Sikeres háborút vívtak Hollandia ellen
- Leverték az ír és skót ellenállást
4. A protektorátus kora (1653-1658)
A negyedik szakasz Cromwell protektorátusának időszaka volt. A hadsereg támogatásával Cromwell feloszlatta a Csonka Parlamentet és katonai diktatúrát vezetett be. Lord Protectorként gyakorlatilag egyszemélyi vezetővé vált. Legfontosabb intézkedései:
- Az ország katonai körzetekre osztása
- Szigorú puritán törvények bevezetése
- Sikeres külpolitika folytatása
- Anglia nagyhatalmi pozíciójának megerősítése
5. A restauráció előkészítése (1658-1660)
Az utolsó szakasz Cromwell halála után kezdődött. Fia, Richard Cromwell alkalmatlannak bizonyult a vezetésre, a hadsereg és a különböző politikai csoportok közötti ellentétek kiéleződtek. George Monck tábornok vezetésével megkezdődött a Stuart-restauráció előkészítése, amely 1660-ban II. Károly trónra lépésével valósult meg.
A forradalom hosszú távú következményei meghatározóak voltak:
- Megszilárdult az alkotmányos monarchia rendszere
- Megerősödött a parlament szerepe
- Felgyorsult a kapitalista fejlődés
- Anglia a világ vezető tengeri hatalmává vált
- Mintául szolgált más országok polgári átalakulásához
Az angol polgári forradalom tehát, bár a restaurációval látszólag visszarendeződés történt, valójában alapvető változásokat hozott az angol társadalom és állam életében. A dicsőséges forradalom (1688-89) pedig véglegesen megszilárdította ezeket a változásokat, létrehozva a modern parlamentáris monarchia alapjait.